The past week / Az elmúlt hét

This past week has been shocking for Australians. We have lost two of our icons. First it was Steve Irwin, which has been news all over the world, so you guys probably heard about it on TV, and now Peter Brock. He was a legend in car racing. He never had an accident, but this one time it was fatal. So Australia was in mourning mood all week.

The weather has cooled down too, with only 14-16 degree days… So we’ve been feeling cold a lot.

I (J) also got a strain injury, which stopped me from working out in the second half of the week. I had to stay in bed with it from Wednesday night. It was upsetting because I was beginning to really enjoy my exercise. I was listening to my body and not pushing myself too hard, so it’s hard for me to accept.

On the happier side, we’ve been eating healthy foods and feeling great about our success in weightloss!

We hope your week was good!

…….

Az elmúlt hét megdöbbentő volt az ausztráloknak. Két ikonunkat is elveszítettünk. Először Steve Irwin-t, ami hír volt az egész világon, tehát valószínűleg hallottatok róla a tévében, és most Peter Brock-ot. Autóversenyzésben legenda volt. Nem volt sosem balesete, de most az egyszer halálos volt. Így Ausztrália egész héten gyászoló hangulatban volt.

Az időjárás is lehűlt, csak 14-16 fokos napok vannak… Szóval, sokszor fáztunk.

Én pedig megerőltettem magam, amitől nem tudtam edzeni a hét második felében. Szerda éjjeltől ágyban kellett vele maradnom. Idegesítő volt, mert kezdtem igazán élvezni a tornámat. Figyeltem a szervezetemre és nem hajtottam magam túl keményen, így nehezen fogadom el.

Derűsebb oldalon, egészséges ételeket eszünk és remekül érezzük magunkat a sikeres fogyásunk miatt! :-)

Reméljük, a ti hetetek jó volt!

Megdöbbentő hír

Ma egy szomorú hír hallatán az ország döbbenten gyászolja az egyik ikon figuráját. Ti is ismerhetitek, de nem biztos hogy névről. Steve Irwin-nek hívják és sokan a "krokodilos ember"-nek nevezték őt. Világszerte mutatják a műsorait, ahogy incselkedik a krokodilokkal és kígyókkal.

Meghalt 44 évesen, mert egy dokumentumfilm forgatása közben (ma délelőtt) korallzátonynál búvárkodva ráugrott egy rája nyíl éles részére (aminek csak angolul tudjuk az elnevezését – „barb”) és pont szíven szúrta.

Ez meghatározta a mi hangulatunkat is. Ma este pedig Andre Agassi búcsúzását láthattuk az ismétlésben…

J & D

Időjárás jelentés és elmélkedés

Gondtalan, boldog családi jelkép...

Ma is 25 fok van és kellemes meleg szellő. Olyanokká válunk, mint az angolok, hogy mindig az időjárásról kezdenek el beszélni?? Mielőtt igennel válaszolnátok, másról is írunk. (De azért akkor is nagyon örülünk a jó időnek!)

Ezen a héten többször volt rá példa, hogy magyar műsorokat nézünk interneten!
Pl. láttunk egy riportot az Aktív műsorából, ami elég szomorú volt – néhány embert bemutattak, akik komolyan megsérültek aug. 20-án. Felháborító volt számunkra, hogy nem tartották be a kötelező eljárást az illetékesek, és ami a legmeghökkentőbb volt, hogy folytatták a tüzijátékot a hangos zenével, miközben az emberek az életükért menekültek! Véleményünk szerint ebben is az volt érezhető, hogy a pénzért mindenre képesek az emberek… Ugyanis, van egy olyan feltételezésünk, hogy azért folytatódott, mert ha nem lövi ki az a bizonyos kft. a meglévő mennyiséget, nem kapja meg az államtól a pénzét…

Elgondolkodtató az ilyen riport:
1. Pillanatok alatt megváltozhat egy ember élete, ezért értékeljük az egészségben, épségben töltött napjainkat (a solymári pár élete megváltozott teljesen, lebénult a lány)
2. Többet törődjünk egymással és kevésbé a pénzzel (ez a fejlett civilizáció embereire vonatkozik)

Sajnos, az utóbbit olyan gyakran hallani manapság és mégsem eszerint élünk. Két okból: Aki megtehetné, nem teszi és aki megtenné nem teheti. Sokan arra vannak kényszerítve, hogy rengeteget dolgozzanak, ahhoz hogy felszínen tudjanak maradni és egy kis extra öröm is jusson a családjuknak. Ugyanakkor, sokan megszokásból, vagy függőségből - nem kényszerből -, még több pénzt és ezáltal még több tárgyat akarnak felhalmozni, akkor is ha ez mások átgázolásával jár. Örökös hajszában vannak és nehezen tudnak, vagy nem is akarnak kiszabadulni belőle.

Ezekről sokat tudnánk még mondani. Gondolom, nektek is vannak gondolataitok erről (szívesen halljuk…). Ugyanakkor, szerintünk mindenkinek a saját családján és környezetén belül kellene kialakítania tudatosan, hogy megteremtse a belső békét és harmóniát magának és szeretteinek. Erre többet érdemes szánni. Mi ehhez próbálunk közeledni a mindennapi életünkben.

Amúgy vidámabb műsorokat is néztünk a héten. Pl. Heti Hetes részeket a júniusi adásból. Belenéztünk egy Szulák Andrea Show-ba, valamint az Activity-be is.

Fantasztikus dolognak tartjuk, hogy hallgathatjuk élőben a magyar (és más országok) rádióállomásait, nézhetjük a magyar tévé műsorait és beszélhetünk is veletek…

Amúgy, most beszürkült az ég és már eltelt a nap nagy része. Dodi dolgozni megy ma este, így Home Alone leszek… De van nekem is dolgom elég.

Puszilunk Benneteket!

J & D

Spring is in the air!

The weather was absolutely beautiful today! It was amazing to hear on the radio that “it is 23 degrees and it’s the first day of spring tomorrow!” :-)

Actually, the weather has been mainly mild and sunny in the previous few weeks. Winter here is really only one month, which is a new experience for both of us. Even though I (J) grew up here I am re-experiencing everything all over again. Maybe the reason is that I am now able to do so as a full adult and seven years of living overseas tuned me out (áthangolt) of things here…

Billy Joel and Elton John are coming to Australia. BJ is coming in November and EJ is holding concerts in December. We like both of them, but unfortunately we missed out on BJ because we enquired for tickets too late. Now today we heard about EJ, so in two weeks’ time we are definitely getting tickets!

Our other plan is to finally go up to Sydney to visit our friends and see the city. We want to drive up in November or December.

Since Chris has left, we have commenced our joint dieting. We motivate each other and eat the same nutritious foods. I (J) just came back from the gym and am feeling quite energetic. We would like to go to the local swimming pool together this weekend to have an active, fun time.

OK, I’m going to have my afternoon snack now – kiwi with vanilla yogurt…

Keep smiling everyone!

J & D

Dolgos hétköznapok

Ismét a „dolgos hétköznapok” vannak nálunk. Elutazott a vendégünk és maga után hagyott egy kis űrt… Megszoktuk, hogy van a háznál „gyerek”… :-)

Kiköltekeztünk, de cserében szép élményeket gyűjtöttünk. Estére szinte mindennapos érzés lett a kimerültség. Két okból is. Az egyik, hogy sokszor teljes napos programban volt részünk, a másik pedig hogy mégis egy tinédzserrel bántunk.

Most „pihenésképp” dolgozunk, el vagyunk látva feladatokkal itthon is és a munkahelyen is. De valahogy egy picit megkönnyebbülés, mert a szülői szerepünk egy időre megszűnt…

Valaki mondta nekünk vigasztalásként, hogy ha majd 15 éves gyerekünk lesz, 15 éves gyakorlatunk is lesz hozzá már…

Egyébként Chris jó gyerek és sok nevetés is, móka is volt ebben az egy hónapban, amit a társaságának köszönhetünk.

ÖRÜLÜNK, HOGY ITT VOLT!

Hallottuk, hogy milyen katasztrófa történt kicsit több mint egy hete Mo-on és figyelemmel kísérjük a híreket. Szerencsére, semelyik ismerősünk-barátunk-rokonunk nem sérült meg, aminek nagyon örülünk.

Vigyázzatok egymásra!

Puszi innen a távolból mindenkinek…

J & D

Sok-sok kép nektek! / Loads of pictures for you!

Kedves Mindenki!

Több mint 400 képet tettünk fel a képgalériánkba megjegyzésekkel együtt. Az elmúlt időszakról szól, amióta Chris (Dodi öccse) nálunk van. Összesen négy albumba helyeztük őket ’Chris Time’ elnevezéssel.

Mostanában nem írtunk ide, de kárpótlásul megnézhetitek a képeket. Hadd meséljünk most képekkel nektek…

Puszilunk szeretettel : J & D

………………….


Hi Everyone!

We have uploaded more than 400 pictures with comments onto our picture gallery. They are about the recent period, since Chris (Dodi’s brother) is here with us. We have put them into four albums named ‘Chris Time’.

We haven’t been writing in here, but to make up for it you guys can have a look at the pictures. Let us tell you stories in pictures this time…

Sending you kisses with love : J & D

Egy kis gyakorlás / A little practice

Egy kis idő eltelt. A legutóbbi írásunk óta igazán elfoglalt napjaink vannak Dodi öccsével.

Az eddigi programok közül néhány: teniszezés, pingpongozás, a Victoria Market hatalmas belvárosi piacon nézelődés és többek közt bumeráng vásárlás, belvárosi túra, sokat társasjátékoztunk (főleg Monopoly!), bejártuk a történelmi Sovereign Hill szabadtéri múzeumot (ahol eredeti korhű hangulatban át lehet élni az 1800-as évek aranyláz korszakát és megnéztük az aranybányát és arany múzeumot is!).

Mindezt csak nagyon röviden írtuk most le, mert most igazán „belecsöppentünk” egy kicsit a saját jövőnkbe és megtapasztalhatjuk, hogy milyen lesz majd ha nekünk lesz egy tinédzserünk… Ez az egy hónap gyakorlás is, hogy milyen szülőnek lenni. Bár Chris már elmúlt 15 éves, mégis el kell őt látni és átalakult a háztartás. Többször kifáradunk, de alapjában véve egy nagyon kellemes, vidám időszakot élünk…

Gondolunk mindnyájatokra!

J & D

…….

A little time has passed. Since we last wrote we’ve had really busy days with Dodi’s younger brother.

Some of our programs so far: playing tennis, playing table tennis, browsing and shopping for a boomerang at the huge inner-city Victoria Market, city tour, playing board games a lot (mainly Monopoly!), went all around the outdoor historical museum of Sovereign Hill (where we experienced the original feeling of the goldrush era of the 1800s and had a look at the gold mine and gold museum too!).

We have written all this down only briefly now because we have truly “dropped into” our own future a little bit, to see what it will be like if we have a teenager… This month is practice as well, to see what it’s like to be a parent. Although Chris is over 15 years old, he still needs to be looked after and our household has altered. We are exhausted more, but the bottom line is that we are having a very pleasant, fun period…

We are thinking of all of you!

J & D

Vendég érkezik a házhoz!

Pár nap és újra lesz egy vendégünk! Dodi öccse jön ki hozzánk egy hónapra.

Ő 15 éves és ez lesz az első ilyen önálló útja – főleg ilyen messzire! Nagyon várjuk őt és készülünk az ittlétére. Tervezünk vele sok szép programot, úgy alakítjuk az időnket hogy minél többet vele lehessünk és szerintünk egy nagyon jó kis időszak lesz. Ezzel mi is sűrűbben fogunk barangolni mindenfelé.

Már több mint 8 hónapja találkozott a két testvér. Gondolhatjátok, hogy mennyire várja már Dodi az érkezését. Csütörtök este érkezik a Qantas járattal.

Chris – így hívják - olyan szolgáltatással fog utazni, amit úgy hívnak hogy „meet and assist”. Végig elkísérik őt az érkezési- és indulási kapuk között a reptereken (London, Szingapúr) és itt Melbourneben aláírással vehetjük majd csak őt át. Ugyanis előre hívott minket a Qantas légitársaság, hogy mi fogjuk-e őt fogadni (le lett adva a telefonszámunk) és tudatták velünk, hogy bizonyítanunk kell majd a személyazonosságunkat… Komoly!

Összeállítottunk két programlistát – az egyik félnapos programokról szól, a másik teljes napos programokról. Ugyanakkor megvan már, hogy melyik napokon hogyan érünk rá, mikor tudunk milyen jellegű programokat megvalósítani.

A hétvégén voltunk kosarazni, továbbra is pingpongozunk lelkesen, sétálunk a parkban, és hamarosan elkezdjük a várva várt teniszezést. Megvan már a hely, holnap intézzük a bérletet, és már a teniszlabdákat is beszereztük!

Olyan szép idő volt a héten. Gyönyörű kék ég, langyos időjárás (kb. 16-18 fok) és már észrevettük, hogy egyre később sötétedik! Tehát, érezni a tavasz közeledtét… Olyan jó, hogy itt tényleg csak egy rövid időre van hűvösebb, aztán újra kellemes.

Képzeljétek, a mai vasárnap reggeli programunk egy jó séta volt a helyi parkban. Ezt a parkot úgy kell elképzelni, hogy ki vannak alakítva a sétányok, több helyen is van kinti sütésre alkalmas hely piknikasztalokkal, van egy szép nagy tó kacsákkal és libákkal, hatalmas területen van és olykor-olykor olyan jellegű, mintha erdőben sétálna az ember –teljesen vadregényes és dimbes-dombos. Szóval, itt töltöttük az ebéd előtti időt és megszakítva a sétánkat még hintáztunk is egyet! Annyira jólesett… Már persze évek óta nem hintáztunk. Időnként nem is olyan hülyeség…

Úgy látszik ilyen hétvégénk volt. Tegnap pedig cirkuszban is voltunk! Nagyon jó dolgokat láttunk. Tiszteletjegyeket kaptunk és mindjárt az első sorból élvezhettük az időnként „állati” jó dolgokat! Időnként ez sem olyan hülyeség… Évente egyszer szinte hiányzik is a programból.

Nyugodtan írjatok megjegyzést ide a blogunkra, ha szeretnétek. Sőt, arra is gondoltunk, hogy ha van valami konkrét kérdésetek, amiről szeretnétek ha írnánk, akkor írjátok meg és válaszolunk szívesen!

Érdekes adatok Ausztráliáról -

Ausztráliában előfordul árvíz, szárazság, erdőtűz. Északon pedig még erős viharok és ciklonok is. Az éghajlat száraz, délen és keleten mérsékelt, északon trópusi.
Az ország legmagasabb pontja: Mount Kosciuszko – 2229m


J & D

Vezetés

(J) Várom a jogosítványomat. Postai úton küldik ki. 10 év eltelt és meg kellett újítani. Van ennek itt egy egyszerű módja. Ha valaki nem akar személyesen befáradni, telefonon is megújíthatja. Felhívtam az illetékes számot, bediktáltam a jogosítványszámomat, bankkártyával kifizettem az összeget – 3 perces ügyintézés volt és 10 munkanapon belül megkapom. Ugyanaz a fénykép lesz rajta, mint eddig.

Ráadásul kapok 25% kedvezményt, mivel van egy jutalomrendszer bevezetve, hogy ha a megújítást megelőző három évben nem vontak le büntetőpontot, ennyivel kevesebbet kell csak fizetni…

Itt ha valaki megkapja egyszer a vezetői engedélyét, nem kell az életben újra vizsgáznia, szemvizsgálatra mennie, vagy orvosi papírt szereznie. Akkor is, ha az illető 80 éves vagy több, kb. negyedóra alatt megszerzi személyesen, miután kifizeti az újabb 3 vagy 10 évet és csinálnak róla egy fényképet. Ilyen egyszerű. Mondjuk, ez baleset megelőzésből nem túl jól hangzik. Ennyire megbíznak az emberekben – saját felelőssége elmenni egészségügyi vizsgálatra, meggyőződni róla hogy alkalmas-e a vezetésre.

A másik érdekesség, hogy itt ugyanannyi idős ember vezet, mint fiatal. Nem furcsa látvány, hogy az idősek többsége autóba ül (nem is olyan rossz autókba) és vezet. Lételem itt az autó mint közlekedési eszköz minden korosztálynál.

Dodinak is ausztrál jogosítványa van. Már tavaly, miután idejöttünk, megcsináltatta. Neki meg kellett írnia a kresz-tesztet és elmenni gyakorlati vizsgára is. De gyorsan megvolt. Képzeljétek el, ha meg lett volna még az amerikai jogsija (amit sajnos elhagyott pár éve), akkor automatikusan megkapta volna és nem kellett volna a teszt összeget kifizetnünk…

Egy kicsit más, de még témába vág: minden iskolánál van akár több átkelő is, ahol kimondottan az iskolába érkező és iskolából távozó iskolások számára kijelölnek egy úgynevezett „lollypop lady”-t, akik jól látható egyenruhában ellátják városszerte a feladatukat. Átkísérik egy figyelmeztető táblával a kezükben (ami egy nyalókának néz ki - innen az elnevezés) a gyerekeket. Ez a középiskoláknál is így van, nem csak általános iskoláknál… Továbbá, reggel 8-9:30-ig és délután 14:30-16:00-ig az iskoláknál le kell lassítani a 60km/órás sebességhatárról 40km/órára.


J & D

Születésnap - Második rész

(Egy szép nap!)

Folytatjuk a mesélést…

Tehát, múlt szombat este jött a szórakozás. Kettesben ünnepeltük Dodi szülinapját. Az esti program is előre meg volt általam (J) tervezve. Kb. fél 8-tól indulás a városba, azon belül is pedig a Crown Casino Complex-be. Ott rengeteg szórakozási lehetőség van.

Átsétáltunk az óriási kaszinón (gondolva, ide még jövünk később) és egy nagy méretű játékteremmel melegítettünk be. Ezen a helyen lehet kicsit „fiatalodni”, játszani. Kosárlabdáztunk, autóversenyeztünk, gurítottunk különböző pontokat érő lyukakba és még sorolhatnám… Kb. háromnegyed órát voltunk ezen a helyen. Majdnem bementünk egy ilyen 3D-s galaxis utazásra, de aztán úgy döntöttünk hogy azt majd legközelebb próbáljuk ki.

Ezután következett egy kis csipegetés. Dodi evett egy kis kínai különlegességet (egy vékony tésztafélébe göngyölt zöldség és rákhús) és sült fürjét (remélem, jól írtuk). Ettünk közösen egy kis nachos-t is avokádókrém-, tejföl- és salsával leöntve.

Következett egy kis tánc. Volt élőzene az egyik bárban. Mások is bátran táncoltak, így mi is csatlakoztunk. Olyan zeneszámokra táncoltunk, mint a „Walking on Sunshine” – elég ütemes zene, így mindent beleadtunk!

Aztán mentünk kaszinóba játszani. Dodi az első pókergépre leült és mindjárt nyert $27 aranypénzt… Aztán én egyet ruletteztem és nyertem vele $5 hasznot. Aztán ittunk egy bacardi-s kólát, majd felmentünk egy másik bárba egy Grasshopper koktélt inni, ami az egyik kedvencünk. Ott is élőzene szólt, egy zongorista és énekes szórakoztatta az embereket.

Ezután kicsit sétáltunk a belső üzletek között, többek közt körbenéztünk a Warner Brothers üzletben. Megöleltük a Scooby-kutyát és a Jerry-egeret. De azért még felnőttek vagyunk…

Következett mégegy bár… Egy sportbár, ahol nagyképernyőkön az éppen szóló zene videóklippje is megy. Sajnos, itt most nem volt tánc, mint ahogy egyszer amikor már megfordultunk itt. Szóval, csak leültünk kényelmes fotelekre, kikértünk egy Toblerone koktélt és hallgattuk a zenét.

Ezután befejezésként visszamentünk a kaszinóba még egyet játszani.

Nem egészen kettőre értünk haza. Itthon gyertyafényben még pezsgőztünk és bevalljuk, még Bailey’s is volt…

(A lufik és egyéb díszek még megvannak a házban, Dodi kérésére még marad…)

Puszilunk Benneteket – Legyetek jók!

J & D

Ízelítő képek

A dekoráció egy része a nagyszobában...

...

Dodi ajándéka tőlem...

Tortavágás

A többi kép feltöltése elkezdődött. Keressétek az albumunkban

"Dodi's Birthday"-címmel.

Születésnap - Első rész

Tegnap ünnepeltük a Drága Férjecském születésnapját. Ismét egykorúak lettünk! :-)

Péntek este nagy készülődés volt. Amíg Dodi dolgozott, felfújtam sok lufit (28 óriás lufit a nagyszobába, 28 kisebb lufit az ebédlőszobába és három lufit a lépcsőkorlátra), kék szalaggal feldíszítettem a helyiségeket és kitettem jól látható helyre a nagy dobozba csomagolt ajándékot. Mikor hazajött, meglepte őt a látvány. Egyet aludtunk, aztán délelőtt készültem az ebéddel, átjöttek a szüleim és elkezdtük az ünneplést.

Pezsgőt bontottunk, koccintottunk az ünnepeltre és megkezdtük a 3-fogásos ebédet.
Az előétel egy finom kagylóféle volt (mivel még nem tudtam a fordítását magyarra, az angoltanárnéni szótárhoz fordult és „fésűkagyló” volt a megoldás… Angolul „scallops” kagyló – ez volt fehér citromszósszal leöntve, rukkolasalátával és fürtös cseresznyeparadicsommal tálalva.
A főfogás lazacfilé citromos- és vegyes zöldnövényes bundában, szerecsendiós krumplipüré- hercegnőburgonyával kiegészítve, plusz grillezett cukkini és piros kaliforniai paprika.
A desszert persze a szülinapi csokoládétorta volt, ami 28 gyertyával lángolt. Réteges piskóta és krémtorta volt és nagyon fincsi!

A pezsgőzés és Bailey’s-ivás folytatódott és megkezdődött az ajándékbontás. Dodi az édesapja által küldött csomagot bontotta először, majd a szüleimtől kapott ajándékot és végül jött a nagy doboz, amit már egész reggel ki akart volna bontani…
Rájött, hogy a nagy doboz csak trükk, biztos kisebb ajándékról van szó. A dobozban újra volt csomagolva maga az ajándék, ami nem volt más, mint egy profi NBA kosárlabda és egy Adidas sport zokni hozzá. Ennek nagyon örült a kedves kis párom, mivel nagyon szereti ezt a sportot és van az utcánkban egy kis játszótér, ahol van háló és lehet játszani. Elkezdte pattogtatni a szobában, ide-oda passzolták édesapámmal. Mókás volt.

Aztán elmentek a szüleim, mi lepihentünk és jól el is aludtunk a szürke, esős időben. Jó is volt, mert így teljesen felfrissülve mentünk kirúgni a hámból a belvárosba este….

Folyt. Köv.

Feltöltjük a szülinapi képeket is hamarosan! Megint fogjuk jelezni, mikor megtörtént és akkor ti is láthatjátok az ünneplést!

Érdekesség Ausztráliáról –

Minden autópályán országszerte 100km/óra a sebességhatár, egy-két szakasz a kivétel Melbourne és Sydney között. Ott 110km/óra…

Most hogy már itt vagyunk (én is egyhuzamban) ennyi időt, nem is furcsa ez a lassú tempó.

Mindenkinek puszi!

Eating ice cream and playing table tennis

Hi Everyone!

Just so you out there - who can’t read Hungarian or want to practice some English again - get a few words too, we’ve decided to think of you too.

Well, most of you recognised the name Baskin Robbins, which is where we went on the 5th July. It was great! We had ice cream, sat at an outside table and enjoyed the mild weather. We were smiling at the fact that it’s the middle of winter, we’re having ice cream and sitting on the street…
Winter’s not so bad here after all.

We’ve been playing table tennis in the evenings again. We usually play until the winner wins the most sets out of five. The winner gets a nice foot massage from the person who loses. So it’s serious action on the “court” down in our garage. We love playing because we’re in the fresh air, move around (bend a lot for the ball) and have plenty of laughs.

We want to add another link on this page to another blog. The person who writes this particular blog is a professional writer, whose novels I really enjoy. In our opinion she writes down her personal views about writing well and for anyone interested, we recommend it.
So have a look at it, see what you think…

Have fun in the nice summer weather! Enjoy life…

About Australia

Average life expectancy:

Total population : 80.5 years
Males : 77.64 years
Females : 83.52 years

Population:

20,264,082 (July 2006) – 92% caucasian

Inflation rate:

2.7%

Fagyizunk és pingpongozunk :-)

Aki ismeri az amerikai Baskin Robbins nevű fagyizót, általában jó véleménnyel van róla. Nos, annak ellenére, hogy itt Ausztráliában már évek óta van, nem voltam még kipróbálni. Dodi persze ismeri jól és július 5-én elmentünk együtt oda egyet fagyizni. 3 óriás gombócot kikérve kehelyben tejszínhabbal, mogyóró reszelékkel és meleg csokiöntettel ellátva, kiültünk egy kinti asztalhoz és élveztük a levegőt és nem utolsó sorban a finomságot előttünk. Azon mosolyogtunk, hogy a tél kellős közepén fagyizunk, kint ülünk a szabadban és kellemes, enyhe idő van.

Aztán felfedeztünk egy hangulatos mozit, ami inkább egy szép színházra hasonlít. Teljesen más moziélmény, mint egy multiplex mozi. Szóval, tervezünk egyszer hamarosan odamenni egy mozizásra – talán összekötve egy jó kis fagyizással megint…

Tegnap pedig vásárolni-nézelődni voltunk. Felfedeztünk egy nagyon jó boltot egy áruházban, ahol mindenféle cikket lehet kapni jó áron. Vettünk sok hasznos terméket a háztartásba. Egy másik helyen még egy pulcsit is kaptam, ami most rajtam is van.

Esténként gyakran pingpongozunk újra, amit nem tudunk megunni. Mostanában tétre megy a játszma – aki a legtöbb szettet nyeri 5-ből, kap a vesztestől talpmasszázst. Mivel kellemes jutalom, vérre megy a játék… Sokat nevetünk, kint vagyunk a levegőn és mozgunk is.

Szombaton van Dodi születésnapja. Ő is végre betölti a 28. életévét – megint egykorúak leszünk… Teljes napos programot szervezek neki. Fogunk mesélni a napról.

Mára ennyi. Legyetek jók és élvezzétek az életet!

J & D

Ausztráliáról -

Inflációs ráta: 2.7%

Mozizás és miegymás...

(Egy belvárosi villamos, sok állóhellyel)

Feltöltöttünk újabb képeket a képgalériába! Mostanában nem készült sok kép, mivel kevesebbet is megyünk el itthonról. Sok a munka és inkább itthon DVD-ket nézünk. A pingpongozást sem űztük mostanában, és már nagyon hiányzik.

Most jut eszünkbe, hogy mégis voltunk programon a napokban. Megnéztük Adam Sandler új filmjét a moziban. Hemzsegtek az emberek egy amúgy elég csendes moziban. Itt úgy van, hogy általában eloszlanak az emberek, egy moziteremben sokszor páran ülnek csak és nincs is helyjegy emiatt. Mindenki oda ül, ahova akar és baromi nagyok a termek ráadásul. De most nem így volt. Mi is odamentünk negyedórával a kezdés előtt, már alakult a tömeg a folyosón, és várnunk kellett amíg befejezik a takarítást. Mire végre beengedtek -pont a kiírt időpontban- már teljesen olyan volt a hangulat, mint egy szombat estén a Westend mozijánál… Itt is alakult az a hatás, ami ilyenkor van, hogy mindenki igyekszik jó helyet találni, de azért nem volt olyannyira érezhető a népindulás. Most is mindenki akárhova ülhetett, így érkezési sorrend volt. Teljesen megtelt a moziterem. Ilyet is csak ritkán lehet itt látni.

A film maga nagyon tetszett. Volt mondanivalója. És bevalljuk, mindkettőnknek csöpögött a könnye (és az orrnedvek is, sajnos – zsebkendő hiányában elég mókás volt), ugyanakkor sokat is nevettünk. -Az élet múlandó, értékeljünk benne mindent. Mert ha időnként rossz is, akkor is az életünk, ami egyszer van… Kb. erről szólt a film, egy érdekes megközelítésből. Nézzétek meg, ha úgy van kedvetek hozzá.

Mindenkinek sok szép élményt kívánunk a meleg nyárban! Meséljetek továbbra is mindenről…

J & D

Ausztráliáról -

Népesség: 20,264,082 (July 2006) - Ebből 92% fehérbőrű

Kínai élmény és más

Tegnap este voltunk egy kínai étteremben barátokkal. Egy családias kis étterem volt, nem voltak sokan. 4-személyes bankettet rendeltünk, amitől alig tudtunk felállni az asztaltól a végén…

A leves után nem győzték kihozni a tálakat, megrakva sok különlegességgel. De ami a legjobban elnyerte a tetszésünket az a mongoliai marha volt és a desszert, ami sültfagyi volt karamellöntettel. Egy ropogós bugyorban volt a kemény vaníliás fagyigömb, és a tányérra körbe volt öntve a meleg karamellöntet. Isteni finom volt!!! Megállapítottuk, hogy ezt a desszertet minden nap meg tudnánk enni…

Az étterem különleges szabálya szerint B.Y.O. (Bring Your Own) van. Ez a rendszer elég gyakori itt. Az ilyen éttermeknek nincs szeszesitalt forgalmazó engedélyük és ezért „magad hozhatod” az italt… Ez azért is jó, mert így sokkal olcsóbban lehet inni és amit éppen kívánunk. Szóval, kirúgtunk a hámból és vettünk egy üveg vörösbort, egy Jack Daniels Whisky-t, egy nagy üveg kólát hozzá, és négy üveg dinnyés ízű Bacardi Breezer-t. Ezek tovább fokozták a jókedvünket…

Ismét itt van előttünk a hétvége. Jó lenne kimenni egy nagy sétára a természetbe. Itt télen a legzöldebb a táj a sok csapadék miatt. Jó kinézni az emeletről. Mindenhol zöldet látunk. A dimbes-dombos parkban is szép sötétzöld a fű. Olyan, mint Angliában vidéken. Csak éppen nem legelnek a birkák… Az a jó, hogy annak ellenére, hogy sok az európai fa is, nem tűnik mégsem kopárnak a táj.

Ebben a hónapban eddig csak egyszer fényképeztünk és még azokat a képeket sem töltöttük fel a képgalériánkba. Reméljük, erre is hamarosan sor kerül. Fogunk benneteket erről értesíteni.

Mostantól, az írásaink végére búcsúzóul fogunk tenni egy kis érdekességet Ausztráliáról.

Íme:

Átlag várható élettartam (2006-os számítás szerint) –

Teljes népesség : 80,5 év
Férfiak : 77,64 év
Nők : 83,52 év

Puszilunk : J & D

Keeping in touch/Kapcsolattartás

Thoughts of being so close yet so far away from everyone comes to mind. It’s amazing how quickly an e-mail gets dropped into our close friends’ inboxes and how easily you can follow our lives by reading this blog, but we do need to try our best not to get swept away by today’s fast-paced lifestyle and let days become weeks of not contacting each other. Unfortunately, sometimes it’s impossible to keep up with all our tasks and everything tends to become chaotic. We’d like to apologise to some of you who have been effected by this. We promise to be good friends with time as well. We plan to visit everyone next year – we’re already saving up for the big trip…

Eszünkbe jut, hogy milyen közel és mégis milyen távol vagyunk mindenkitől. Elképesztő, hogy milyen gyorsan bepottyan egy e-mail közeli barátaink levelezőládáiba és milyen könnyen követhetitek az életünket a blogunk elolvasásával, azonban igenis meg kell tennünk mindent, hogy ne söpörjön el a mai gyorsütemű életmódunk és engedjük, hogy a napok hetekké váljanak hogy nem lépünk kapcsolatba egymással. Sajnos, időnként lehetetlen iramot tartani az összes feladatunkkal és minden kezd kaotikussá válni. Szeretnénk elnézést kérni néhány embertől, akiket érinti ez. Ígérjük, hogy jó barátok maradunk az idő múlásával is. Tervezzük, hogy mindenkit meglátogatunk jövőre – már most gyűjtünk a nagy útra…


We’d like to congratulate three couples who are expecting their babies to be born very soon!!! We’d like you to know we are thinking of you, we wish you all the best for the birth and lots of happiness with your new, little family members!

Szeretnénk gratulálni három párnak, akik várják hogy nagyon hamarosan megszülessen a kisbabájuk!!! Szeretnénk, ha tudnátok, hogy gondolunk rátok, minden jót kívánunk nektek a szülésre és sok boldogságot az új, kis családtagokkal!


The soon-to-be proud parents / A hamarosan büszke szülők:

Réka és Jeff
Emőke és Joachim
Panni és Csabi


With love: J & D

Két szép nap júniusban...

Június 7. – Születésnap

Nagy fehér rózsacsokor, szép lap, szerelmes köszöntések egész nap és esti gyertyafényes vacsora volt Doditól az ajándékom. Na meg tervezzük azt a bizonyos sydneyi utat is, ami közös szülinapi ajándéknak ígérkezik néhány hét múlva…
A szüleimtől is kaptam szép virágcsokrot, lapot, gyöngyvirágos szappancsomagot és hozzásegítenek minket Sydneyben egy svédasztalos ebédhez a forgóétteremben, ami abban a csészealljhoz hasonlító toronyban van. A híres híd és operaház mellett Sydney másik jelképe…
A másik említésre méltó kedvesség, hogy Dodi édesapja meglepett egy küldeménnyel. Nagyon kedvesen köszöntött és megajándékozott. Ezúton is köszönöm, hogy ilyen jószívű!

Június 12 – Egy szép nap

Mivel mindketten szabadok voltunk ezen a napon, kitaláltuk, hogy csinálunk valamit… Amúgy a Királynő születésnapja volt, ezért munkaszüneti nap volt.

Elmentünk sétálni, házakat néztünk, majd egy amerikai jellegű „diner”-be beültünk, ahol visszarepültünk a 60-as évekbe (bár akkor még nem léteztünk). Igazi amerikai hamburgert ettünk chilli con carne-s sültkrumplival, és epres milkshake-et. Az asztalon volt mini „jukebox”. Ki is választottunk két számot, amit lejátszottak egy rövidke idő után.

Aztán jött a nosztalgia túra. Megmutattam Dodinak azt a környéket, ahol 11 éves koromig éltem. A régi általános iskolámat, a volt otthonainkat… Érdekes, ugyanazok a régi érzések jöttek vissza és egy-egy emlék élénken újra lejátszódott előttem – és elmeséltem… Például, arra is emlékszem, amikor még a legelején, az első napon, fogadott minket az igazgatónő és kérdezgetett. 7 éves voltam.

Innen lementünk a közeli tengerparti szakaszra, megnéztük a kis külön városnak tűnő kerületet, ahonnan jó kilátás volt a belvárosra a kikötőből. Kellemes volt a kissé hűvös, borús időben együtt romantikázni kéz a kézben…

Aztán estére kivettünk DVD-ket és összebújva néztük és boroztunk is egyet!

Halmozódnak a "magyaros" élmények

A múlt héten rendelőben jártunk, orvosokat láttunk,
meg akartak gyógyítani, muszáj volt szótfogadni

Bár már elmúlt Húsvét, tényleg így történt, ezért lássuk mit láttunk…

Ismét magyaros élmények értek. A rendelőben láttunk és hallottunk egy idős házaspárt, majd másnap amikor ismét ott várakoztunk, ismét egy másik még idősebb házaspár ott duruzsolt egymás között magyarul…
Ezenfelül az orvos, akire vártunk, Dr. Lovass volt, akinek a szülei szintén magyarok. De nem tud egy pár szavon kívül többet magyarul.
Mivel nagyon jópofa, szimpatikus orvos, ezért családi orvosunknak fogadtuk! De azért reméljük, nem kell túl gyakran járnunk hozzá…

A sok „szép” orvosi élményt egy vérvétel is kiegészítette. Az ápolónő nagyon kedves volt, elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy most januárban volt Budapesten és mesélte a helyeket, amiket látott. Mondta azt is, hogy bár csak két napot töltött ott, aki egyszer már látta azt a várost, megérti, hogy miért nem lehet sokáig elfelejteni. Hát, egyetértek. Nekem is, mint olyan valaki, aki nem ott nőtt fel, de aztán hosszabb időt ott tölthetett, szintén ez a megmagyarázhatatlan vonzalom bizsereg a véremben! :-)

Amint látjátok, szinte olyan, mintha el sem hagytuk volna Mo-ot!

Visszatérve a várótermi időre, láttunk még két érdekességet:

Volt egy férfi, akit Mr. Green-nek hívtak és tetőtől talpig zöld ruhában volt. Mókásnak találtuk, hogy a nevéhez hűen öltözik. Vajon tudatosan történt-e, vagy nem is vette észre, (nem mint ahogy mi)… ??

A következő mutatványt látni kellett, hogy valaki igazán elhiggye! Volt ott egy várakozó nő, aki hihetetlen gyorsasággal kötött! De ez még semmi… Közben olvasott egy könyvet, így oda sem nézett arra, amit a kezével csinált! Ha nem párosult volna ehhez a látványhoz ez a csodával határos gyorsaság, akkor sem lett volna semmi, hogy köt is, olvas is. De így… Teljesen el voltunk képedve!

Szóval, egy vesegyulladást leszámítva - ami nehezebb időszakot jelentett az életünkben-, jól vagyunk.

Nagyon szépen alakult a szülinapom is, de arról legközelebb mesélünk nektek.

Puszilunk mindenkit!

Words in English for you...

Once again in English. Well, we’re still really busy. There’s always something to do. But perhaps the most important thing has been taken care of…

We handed in the spouse visa application, which is the next stage for Dodi’s permanent stay here in Australia. He needs to go through this slow process. It takes two years for this application to be processed, so he’ll get another temporary visa in the meantime. We were intent on handing in a professional collection of evidence in regards to our lives, including detailed information about our relationship according to the strict criteria. So it’s all about waiting now…

Dodi has been asked to work in the hotel department of his workplace. This means he’ll get even more hours and, as a result, they will soon enroll him in another course relating to management. He needs to go through these steps to be part of the management team at his workplace. I’m really proud of him. He’s had great success with his managers. They love him and see what an excellent, dedicated job he does every day…
He’s heading in the best direction and he’s so pleased with his progress.

I’m at home usually. This is where I take care of the administrative work for the family business. I am so glad that I can work from home, as it is much easier to be a housewife as well. I love preparing meals daily and taking care of the household. I have more time to plan and make healthy meals this way.

In about a month’s time we’ll be going up to Sydney for five nights and six days. We’ve started looking for the best motel to stay at, which is affordable, close to the heart of the city and has facilities like parking. We found a hotel brochure in the back bedroom where Kriszti and Jani (our friends from overseas) stayed. That has been a great help for us, because the hotel we most likely will stay at is from that (thank you K & J!!!).
We’ll go along the coast as much as possible on the way there. We’d like to stop a few times, so it’ll probably take us around 12-13 hours to get there. There’s a place called Eden too, which is just a little coastal town. This trip is a birthday present to each other. That’s why we’re planning to go between the dates of our birthdays. So we can’t wait to celebrate!

The weather has really cooled down lately. So we haven’t done many outdoor activities. But the weather shouldn’t really be an excuse not to go cycling, walking, hiking and things like that… We have so many plans, but not enough time.

We play a lot of table tennis though. Last time we played 9 sets! It’s so much fun.

Dodi discovered a store where they sell a wide variety of American-only products, mainly foods. He’s thrilled about this discovery. He’s been telling me all about his favourite brands, because he went through the list of items on their website. So this will be the next outing for us, I’m sure… We’ll stock up on Dr. Pepper drinks and other things. Here’s their website if you are interested in having a look.
www.usafoods.com.au



That’s all for now! Take care everyone…

Hugs from J & D