Visszakanyarodunk egy kicsit az időben most, hogy bepótoljuk nektek az elmaradt karácsonyi és szilveszteri élménybeszámolót. Nekünk még áll a fa, tehát egész picit megőriztük a karácsonyi hangulatot - és ezért nem olyannyira feltűnő, hogy a mai dátummal írunk az ünnepekről... :-)
Miután a Szenteste nagyon vidáman és gyorsan eltelt, egy rövid alvás után már gyorsan készültünk is az ünnepi ebédre, ami a szülőknél volt. Szépen fel volt minden díszítve, még égők is lógtak a kandallóról és szekrénysorról, ami különösen tetszett. Várt már a szépen megterített asztal. Az asztalnál Amaretto-likőrrel koccintottunk (akinek nem ismerős, ez mandulalikőr és mind a ketten nagy rajongói vagyunk a marcipánnak, ami ugye mandulából készül...). Mivel minden évben Szentestén van több fogás, aminek másnap is érezzük a hatását, idén is egytál étel volt. Van egy porhanyós húsfajta itt Ausztráliában, amivel még nem találkoztunk Mo-on. Nem angol neve van a hentesnél, hanem kinézetre olasz: osso bucco. A lényeg az, hogy velőshús és ha minden igaz valami marha. :-)
Nagyon jól készíti Anyukám (J). Hagymával és babérlevéllel párolja-süti. Ezt ettük ebédre rizzsel és erős savanyúpaprikával.
Apropó…Két dolog, ami eszembe jutott és idetartozik: sajnos, itt nem lehet kapni kisdinnye savanyúságot, ami az egyik kedvencünk Dodival ÉS itt is, mint Amerikában 24-e, illetve Szenteste, csak az előestéje az ünnepnek és ezért az igazi ünneplés az ajándékbontással kezdődik 25-én reggel. Mi ragaszkodunk a magyar szokáshoz, ez a természetes a családban...
26-án úgy terveztük, hogy lemegyünk a tengerpartra és pezsgőzünk, napozunk, strandolunk egy nagyot. De sajnos kitolt velünk az időjárás, sötétszürke felhőket produkált és igazán télies hangulat volt. Tehát, benti programként „elkirándultunk” egy távolabb lévő bevásárlóközpontba. Tudva azt, hogy ilyenkor az emberek megrohanják az ilyen helyeket a nagy árleszállítás miatt (ami ettől a naptól év végéig tart), eleve egy kicsit arrébb parkoltunk le, meg sem próbálva a parkolóházat. Jól tettük, mert káosz volt. Egész délután nézelődtünk, ott ebédeltünk, moziztunk (megnéztük a „The Holiday”-című filmet – Kate Winslet, Cameron Diaz, Jack Black, stb. szereplésével) és nagyon gyorsan eltelt az idő. Vacsorára pedig hazafelé vettünk két doboz Baskin Robbins fagyit és kikölcsönöztünk még DVD-ket. Kedd lévén a mozi is olcsó volt és a DVD-kölcsönzés is. Elmaradt a strandolás, azóta sem napoztunk, de jól kikapcsolódtunk aznap.
Miután a Szenteste nagyon vidáman és gyorsan eltelt, egy rövid alvás után már gyorsan készültünk is az ünnepi ebédre, ami a szülőknél volt. Szépen fel volt minden díszítve, még égők is lógtak a kandallóról és szekrénysorról, ami különösen tetszett. Várt már a szépen megterített asztal. Az asztalnál Amaretto-likőrrel koccintottunk (akinek nem ismerős, ez mandulalikőr és mind a ketten nagy rajongói vagyunk a marcipánnak, ami ugye mandulából készül...). Mivel minden évben Szentestén van több fogás, aminek másnap is érezzük a hatását, idén is egytál étel volt. Van egy porhanyós húsfajta itt Ausztráliában, amivel még nem találkoztunk Mo-on. Nem angol neve van a hentesnél, hanem kinézetre olasz: osso bucco. A lényeg az, hogy velőshús és ha minden igaz valami marha. :-)
Nagyon jól készíti Anyukám (J). Hagymával és babérlevéllel párolja-süti. Ezt ettük ebédre rizzsel és erős savanyúpaprikával.
Apropó…Két dolog, ami eszembe jutott és idetartozik: sajnos, itt nem lehet kapni kisdinnye savanyúságot, ami az egyik kedvencünk Dodival ÉS itt is, mint Amerikában 24-e, illetve Szenteste, csak az előestéje az ünnepnek és ezért az igazi ünneplés az ajándékbontással kezdődik 25-én reggel. Mi ragaszkodunk a magyar szokáshoz, ez a természetes a családban...
26-án úgy terveztük, hogy lemegyünk a tengerpartra és pezsgőzünk, napozunk, strandolunk egy nagyot. De sajnos kitolt velünk az időjárás, sötétszürke felhőket produkált és igazán télies hangulat volt. Tehát, benti programként „elkirándultunk” egy távolabb lévő bevásárlóközpontba. Tudva azt, hogy ilyenkor az emberek megrohanják az ilyen helyeket a nagy árleszállítás miatt (ami ettől a naptól év végéig tart), eleve egy kicsit arrébb parkoltunk le, meg sem próbálva a parkolóházat. Jól tettük, mert káosz volt. Egész délután nézelődtünk, ott ebédeltünk, moziztunk (megnéztük a „The Holiday”-című filmet – Kate Winslet, Cameron Diaz, Jack Black, stb. szereplésével) és nagyon gyorsan eltelt az idő. Vacsorára pedig hazafelé vettünk két doboz Baskin Robbins fagyit és kikölcsönöztünk még DVD-ket. Kedd lévén a mozi is olcsó volt és a DVD-kölcsönzés is. Elmaradt a strandolás, azóta sem napoztunk, de jól kikapcsolódtunk aznap.
Ide beszúrjuk, hogy itt MINDEN bevásárlóközpont parkolóháza ingyenes! Akármikor és akármeddig lehet parkolni. Nagyon logikus marketing szempontjából. Az emberek minél több időt töltenek el odabent, annál több pénzt költenek, ezért hülyeség parkolódíjjal "sürgetni" őket. Nem??
A Szilvesztert itthon ünnepeltük. Lemondtunk egy táncos meghívót, mert igazából ahhoz volt leginkább kedvünk, hogy itthon, kettesben, együtt búcsúztassuk az óévet és köszöntsük az újat. Egy igazán romantikus vacsora után készültek a finomabbnál finomabb koktélok Dodi jóvoltából - igazi profi ebben az új hobbijában. Volt háromféle, ami a legjobban ízlik nekünk. A nevük: Midori Splice, Grasshopper, Zombie.
Az első kettő recepjét is megadtuk múltkor, mivel Karácsonykor kezdett el Dodi hódolni hobbijának…
Éjfélkor persze pezsgővel koccintottunk, addigra már táncoltunk is és megnéztünk egy vígjátékot. Aztán így el voltunk, néztük a melbournei tüzijáték élő közvetítését, jött a többi BUÉK-köszöntés is, majd valamikor 1 óra után átjöttek barátok és velük folytattuk… Kb. 5-re kerültünk kidőlve az ágyba.
Alig tudtunk felkelni „aznap”! Rajtam sajnos féligmeddig fogott az alkohol. Hiába, nem vagyok gyakorlott… :-)
De végül sikerült összekapnunk magunkat és irány a szüleim (J). Ott várt minket a hagyományos lencsefőzelék és malacsült szépen megterített asztalnál. Középen egy porcelán malac a feje tetején az ici-pici malackájával. Aranyos volt. Szóval, tartjuk mi is a hagyományt évről-évre. Erről a hagyományról persze fogalmuk sincs az Ausztráliában élő más nemzetiségű embereknek. Vajon akkor ők hogyan lesznek gazdagok és szerencsések?! :-))
Boldog Új Esztendőt Kívánunk Nektek és Családotoknak!
J & D
..................................
HI EVERYONE who understands only English or misses our writings in English. We have been very, very baaaaaad... :-0
The truth is, as you can see, we haven't been writing as often as we should and therefore the content of each entry ends up being quite long, so by the time we get to the end of it in Hungarian, we lack the time or energy to write everything again in English. So sorry, but this is the absolute truth!
Our New Year's resolution is to CHANGE this bad habit and write as much as we can in English too. Have a wonderful NEW YEAR filled with love and peace, and more love and more peace... :-)
Take care everyone and look out for each other...
J & D
