Mindenkit szeretettel üdvözlünk a blogunkon! ígérjük, hogy igyekezni fogunk szórakoztató, érdekes sorokkal, képekkel ellátni Titeket az elkövetkezendő napok, hetek, hónapok alatt...

Bár egy kicsit lassan indult be ez a lap -már a hatodik hete hogy megérkeztünk-, megpróbálkozunk bepótolni a lemaradást és ellátni Benneteket néhány infóval, hogy melyek voltak azok a bizonyos "highlight"-ok az elmúlt hetekben, melyekre mi is szívesen visszaemlékezünk.

Ez az első időszakunk itt főleg a következőkkel telt: kipihentük az ott felgyorsult, stresszes időszakot; kezdtük együtt megismerni a környékünket, a várost; időt töltöttünk a szüleimmel; készülődtünk az esküvőre az alapvető helyszínek lefoglalásával, tervezéssel, stb.; Dodi munkát keresett, interjúkra járt és két tanfolyamot letett; a házon apróbb berendezési és kozmetikai változtatásokat csináltunk; Dodi sokat vezetett, megszokta a fordított vezetést; stb.

AZOK A BIZONYOS "HIGHLIGHT"-OK...

• AZ ELSŐ ÉVFORDULÓNK: Mi úgy szoktuk ünnepelni eddig az "évfordulókat", hogy "hófordulók" voltak és mégpedig a megismerkedésünk napját ünnepeltük. Mindketten nagyon hálásak vagyunk az életnek, hogy összehozott bennünket azon a bizonyos napon (2004. nov. 21). Így, nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy az egy éves évfordulónkat itt, Ausztráliában fogjuk már ünnepelni. Valami különleges helyen szerettük volna megünnepelni, tehát felmentünk a 35. emeletre a Hotel Sofitel átriumos bárjába koktélozni, a belváros egyik felhőkarcolójába. Onnan csodálatos panoráma volt, akármelyik üvegtáblán néztünk ki. De a legnagyobb élmény a WC-ben van... Ugyanis ott lehet közvetlen a lábad előtt érezni a többi felhőkarcolót és más esti, kivilágított látványt csodálni. Toblerone koktélt ittunk, hatalmas osztrigákat ettünk. Nagyon szép volt! Én ezt a helyet már ismertem jól, mivel általában idejöttem a szüleimmel a visszaindulásom előtti estéjén. Dodinak is nagyon tetszett a hely. Örülök, hogy megoszthattam vele és most már ketten ismerjük.
• ÉDESAPÁM SZÜLETÉSNAPJA: november 29-én ünnepeltük. Sokat jelentett nekem ez a nap, mivel a hét év alatt (mialatt Pesten éltem) csak egyszer volt úgy, hogy vele lehettem ezen a napon. Nagyon fontos személy az életemben és végre a párommal együtt itt lehettünk - együtt a család.
• BELVÁROSI TÚRA: Egy pár hete tettünk egy nagy-nagy sétát a belvárosban. Szerencsére, Dodi nem unja meg a nézelődést, szeret ő is fáradhatatlanul üzletekben mászkálni.Ezért, ha megyünk, akkor általában jól el is fáradunk. A belváros nagy, így a mai napig csak egy kisebb részét tudtuk együtt megismerni. De voltunk a magjában, ahol találhatóak a Myer, David Jones és Melbourne Central üzletházak. Ez a három felfelé is 5-6 szintű nagy, valamint több utcányi területen vannak. Ez azt jelenti, hogy a földszint kivételével üveghídakon lehet épületről-épületre menni. Ezt nagyon élvezte Dodi - na meg én is! Ezen a napon fedeztük fel a Yarra-folyó partján lévő Duna-korzó szerű helyen az egyik fagyizót, ahol csokis-chillis fagyi kapható. Ott már voltunk kétszer is! Nagyon finom, talán valaki az olvasók közül evett már??
• CROWN CASINO COMPLEX: Ez is egy hatalmas hely, ahol a déli félteke legnagyobb kaszinója található. De megtalálható ötven-valahány étterem és kávézó, butikok, táncoshelyek, mozi, hatalmas játékterem, báltermek rendezvényekre, stb. De mi a kaszinóba mentünk főként. Két szinten van és jó a hangulata. Játszottunk néhány rulettasztalon és nyertünk is 25 dollárt tisztán. Na meg volt egy bár, ahol élőzenét is hallgattunk.
• TENGERPARTI SÉTATÚRA: Egyik nap, kb. két hete, lementünk a tengerpartra, ami fél órás autóút az otthonunktól, és felfedeztünk együtt két tengerparti szakaszt Dodival. Kellemes, napos idő volt. Olyannyira jó lett az idő, hogy másnapra fájt is a karunk-nyakunk, mivel kicsit leégtünk. Nagyon-nagyon hosszú Port Phillip Bay partja. Tehát, még biciklivel sem lehetne bejárni egy nap alatt. Kb. 200km. Szóval, beértük a töredékével. Megnéztünk egy tengerparti konditermet is, aminek olyan kardiógépei vannak, hogy mindegyikbe beépített tévé van, ha éppen nem a tengerparti panorámát akarják nézni... Sósvízű belső úszómedencével, wellness masszázsokkal és iszapos, meg egyéb pakolásokkal lehet sok pénzért kényesztettetnie magát az embernek. Majd egyszer... Mi, ez alkalommal csokis-mentás fagyival kényesztettük magunkat vissza a kocsiig. A vidámpark (ami mellett leparkoltunk) egy későbbi program lesz. A hullámvasútról a tengert lehet látni. Tudjátok, ha felérsz egy zuhanásból, akkor legyen egy kis vígasz...Aztán jöhet megint a...
• KERTI BBQ: Van a kertünkben egy kinti grillsütő, amit egyre gyakrabban használunk. Mindketten nagyon szeretjük a bárányhúst, a halat, a steak-et, így többnyire ezeket készítjük el. Teljesen más íze van így elkészítve. Általában egy színes vegyessaláta a köret, vagy egy burgonyasaláta (az egyik étel, ami az én specialitásom).

Egyebek:

Dodi imádja, hogy ennyire nagy a választék az ételben. A keresetekhez képest olcsó mindenféle hús, hal. Imádja, hogy ha bemegyünk szinte akármelyik közértbe, megtalálhatóak az egzotikus halfélék, tengeriherkentyűk és kedvére választhat. Imádja, hogy szinte minden utcasarkon (és ez tényleg igaz a belvárosban) rábukkan a Starbuck's-ra, a Subway-ra, vagy van egy sushi bar. Van BaskinRobbins fagyizó is és a közértekben az Oreo cookies, ami a kedvence. Ezt a terméket úgy hozatta be Amerikából, hogy otthon érezze magát. Most itt már nem is annyira érdekes...Imádja az emberek nyugodtságát is. Teljesen más itt a vezetési stílus és látja azt is, hogy családalapításra ideális hely. Imádja a város hangulatát.

Negatívumok:

1. Sok a légy (de ez ellen már védekezünk megfelelő szerrel, ami távoltartja őket)

2. Nem tudott még elhelyezkedni (év végén itt nehezen megy ez)

De ezeket leszámítva, jól vagyunk és szépen alakul az itteni életünk. Remélem, még nem aludtatok el. "Nagyjából" ennyi történt velünk a hat hét alatt. Ezentúl írunk rendszeresen mindenféléről Nektek!

Puszi mindenkinek!

Bye from Ausland